Azok a kedvenc kereskedőim, akik nemcsak a portékájukat kínálják, de a bölcsességüket is. A Rákóczi téri Vásárcsarnokban találkoztam Hortig Rezsővel, aki feleségével, Bertók Zsuzsával tanyasi sajtokat árul Lajosmizséről. Kizárólag sót, oltóenzimet és természetes növényi ízesítőt adnak a tejhez.
A kétféle tekerésű parenyicán akadt meg a szemem. Kérdeztem is a különbség okát. Rezső afféleképpen tekeri, mint a derékszíjat kellett a katonaságnál – nem is különböznek az ő keze közül kitekeredett sajtszerpentinek egymástól. Annál inkább az asszonyétól, aki többet pepecsel vele, mívesebben fonja a sajt köré a madzagot. Mindegyik gyönyörű a maga nemében, ízre pedig egyformán fenséges. Az árkényszerben lévő gyárak olyan parenyicával árasztják el a diszkont áruházak polcait, amelyek sem állagban, sem ízben nem emlékeztetnek arra, amit füstölt parenyicának hívunk.
Már csak a parenyica újbóli felfedezéséért is érdemes lenne betérni a Vásárcsarnokban található üzletükbe, de a házaspár bőven tartogat még gasztronómiai csodákat a pultban. Illetve dehogy tartogat! Amire csak ránézek, kés alá kerül, és a késhegynyi kóstolók egyre nehezebb helyzetbe hoznak. A 60 napos érlelésű gomolyákból sem lehet választani, egyik jobb mint a másik. Végül a kalocsai paprikaolajos karcos íze ejt rabul. Ezután valami selymesre vágyom, és megkóstolom a lágy sajtot, ami Rezső szerint is a csúcs. Fűszeres és édes verzióban is kínálja.
És amikor úgy döntenék, hogy a csúcson kell abbahagyni, akkor hozakodik elő a titkos fegyverrel, és elém teszi az ordát. Szépséges gúla, amelynek külsejét egyenletesen barázdázza a préselésre használt szövet anyagának lenyomata. Az orda a sajt gyártása után visszamaradó savó felmelegítésekor keletkező, túróhoz hasonló tejtermék. Kiváló tápértékű, teljesen emészthető, gyorsabban kiürül a szervezetből, mint a túró, és nincs nála jobb fehérjeforrás. Rezső elmondása szerint az a fitneszsportoló, aki a tanácsára kipróbálta, az sosem evett azóta sem túrót, sem fehérjekészítményt.
.JPG)
Bár éppen nem készülök a testemmel zsűri elé lépni, egy-egy praktikus és egyszerű receptnek nem bírok ellenállni. Hortig úr ajánlásával két verzióban használtam fel az ordát: turmixhoz két rész tejet, egy rész ordát és idénygyümölcsöket kevertem össze botmixerrel, míg a túrókrémhez két rész ordát turmixoltam össze egy rész tejjel és azzal a gyümölccsel, ami éppen volt otthon. (A turmixhoz képest annyit változtattam, hogy itt használtam kevés steviás Canderelt, hogy édesebb legyen.) A krémet pohárba kanalaztam, a tetejét korábban főzött meggylekvárral díszítettem és így tettem a mélyhűtőbe fél órára, hogy az állaga krémesebb legyen.
Ma nemcsak remek sajtokkal, de a készítőjük bölcs tanácsának köszönhetően egy egészséges desszerttel is több lettem. És a Lajosmizsei tanyasi sajtoknak hála találtam még egy okot, amiért érdemes közvetlenül a termelőtől vásárolni.
