Bontott csirke

A fél gyerekkoromat autók hátsó ülésen töltöttem. Apámnak állandó kilométerhiánya volt, nagyapám pedig hivatásos sofőrként rótta az utakat.

Az öreg zsigulijában annyival volt kellemesebb ülni, hogy tudtam, a telekre megyünk. Igazi kis hétvégi kert volt gyümölcsfákkal, zöldséges veteményekkel, ahol utálatos volt ásni és barackot magozni, de isteni volt a szalonna mellé friss paprikát tízóraizni és lekvárt bontani a palacsintához.  

De a legjobb az volt a budaörsi telekben, hogy odafelé mindig megálltunk a kenyérgyárnál. Igaz, hogy csak kétféle kenyeret árultak, kilósat és kétkilósat, de az unokatesókkal mindig tűkön ültünk az autóban, amíg a telekre igyekvők hosszú sora elfogyott a gyár oldalában lévő kis üzletnél. A nagyszüleim persze tudták, hogy egy plusz vekni mindig kell, mert amint a kocsit belengte a papírba csomagolt forró kenyér illata, olyan éhesek lettünk, mint akik még életükben nem ettek. Egyforma harc folyt a ropogós héjáért és a foszlós belsejéért is. Mire kiértünk a tíz percre lévő telekre, mi már a második kenyér sarkát csipkedtük. Valami hasonló szokott történni velem mostanában, amikor a Pékműhelyben vásárolok. Még a sarokig sem jutok el, de már a zsákmány fele hiányzik.

Nemcsak fánkot enni mentem nyáron a Börzsöny legszebb völgyébe, hanem azért is, mert olyan sok jót hallottam az elmúlt két Perőcsényi Lecsófesztiválról.

Akár a területi focirangadókon, vannak itt ügyetlen és profi játékosok, vicces pályaszéli beszólások és akár még bíróverés is előfordulhat. Kihagyhatatlan. És annyival szórakoztatóbb, mint egy Perőcsény-Vámosmikola meccs, hogy nem kell labdát szedni, és bosszankodni sem a falábak láttán. Itt ugyanis fakanalak vannak, és amíg azt forgatják, addig a nagyérdemű nyugodtan sörözhet az árnyékban.

Ezen a hétvégén végre kiderült, melyik a kedvenc söröm. Az, amelyiknek a dobozán egy csirke ül!

Előkészületek:
Grillcsirke fűszerkeveréket és barna cukrot kevertem össze, majd a megmosott és papírtörlővel leitatott egész csirkét először belül kentem be a keverékkel. Kívülről aztán olajjal újranedvesítettem a csirke bőrét, hogy jól tapadjon rá a fűszer és kellemesen ropogós legyen majd.

A lényeg:
Egyszer egy tapasztalt újságíró kolléga megkérdezte tőlem, mivel kezdi a főzést a férfi. Mindenre tippeltem, csak a legegyszerűbb válaszra nem. Pedig tényleg: Kinyit egy üveg bort - hangzott a válasz. Azóta így főzök, de van néhány étel, amihez sört kell nyitni. És ez is ilyen. Szóval a lényeg, hogy kell egy fél literes dobozos sör, amit félig rögtön le is húzok. A maradék elég lesz ahhoz, hogy kellő párával lássa el a nemsokára a doboz szájára csüccsenő csirkét.

Sütés előtt egy zsinórral hátul megkötöttem a szárnyait, majd előrehúzott lábakkal helyeztem a grillrácsra. Így stabil háromszöget alkot a doboz és a két láb. Indirekt sütéssel (csak a grill két szélére teszem a parazsat) kb. 75-90 perc alatt elkészül a gömbgrillben. Ha szép barna és ropogós a bőre, akkor 5 perc pihentetés után, már mehet is a vágódeszkára. Egy fontos dologra kell még figyelni: legyen behűtött sör a csirke fogyasztásához is!

És ne felejtsük, nem csak nyáron lehet grillezni! A hideg hónapokra válasszunk inkább ehhez hasonló recepteket, amelyek elkészítéséhez nem kell a grill mellett állni. Elég annyira kilépni a hóba, hogy odategyük, majd levegyük az állatot a rácsról. Cserébe kapunk jó füstös, faszenes ízt, amit annyira szoktam hiányolni a téli időszakban. A maradék szénere mehet egy pár marék sütnivaló gesztenye és máris teljes a téli grillparti hangulata.

Eredetileg ünnepi és vendégváró csemege volt, mára igazi vásári finomsággá vált. Mostantól a saját kis sütőjén otthon is elkészítheti bárki. Nekem elég viharvertre sikeredett, de jó ízzel fogyott el.

Tényleg ez volt az első!

Eredetét a honfoglalás és a tatárjárás idejére is vezetik vissza, de csak egy a biztos: a székely ember leleményessége szülte az eredeti kürtőskalácsot. A 10 éve alapított Vitéz Kürtős is egy erdélyi gyökerű cég, amelynek alapítói a kalácskészítését a szülőktől, nagyszülőktől tanulták. Családi vállalkozásként először otthon, Székelyudvarhelyen kezdték e sütemény készítésének hagyományos módját újraéleszteni és a kürtőskalácsot újragondolni. Ma már franchise rendszerben működnek Budapest több pontján, Veszprémben, Gödöllőn, jelen vannak a legtöbb vásáron és házhoz is szállítanak. Vagyis valamit nagyon tudnak a kürtős kaláccsal kapcsolatban, ezért amikor kalácsot sütni hívtak a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (itt is van üzletük), örömmel fogadtam el a meghívásukat.

Perőcsény apró zsákfalu, ahol az asszonyok azt mondják, amikor aggódnak valakiért, hogy „meg vagyunk éhedve érte”. Egy valamiért azonban soha nem aggódnak, az pedig a pampuska, ami mindig ugyanolyan tökéletesen sikerül nekik.

A pampuska nem más, mint a fánk, aminek neki sem állnak 50 darab alatt. Az ötven persze inkább mindig 60-70, mert tízet-húszat minden bizonnyal lenyúlnak sütés közben az arra járó gyerekek. Az asszonyoknak valószínűleg ilyenkor zsong a feje a gyerekzsivajtól, ezért az a mondás járja, hogy „a nyers kovásztól többet beszélnek a gyerekek”. Én bizony nem etetném sületlen kelt tésztával a porontyom, de a csirkéknek szívesen vetem oda a vájdling aljában maradt darabkákat.